Vákuumcsöves kollektor 20-30%-kal jobb hatásfokú a síkkollektorhoz képest. Téli időszakban ez a hatásfok még inkább megmutatkozik, akár háromszoros energiatermelés is elérhető. Téli, pl. -20 C-os hőmérsékletnél a szórt napsugárzás hatására is termel melegvizet és használható fűtésrásegítésként. Az úgynevezett "heat-pipe" hőcsöves rendszer lényege, hogy egy dupla üvegfalú vákuumcsőben - melynek belső üvegfelülete szelektív abszorber bevonattal van ellátva - egy kemény forrasztással ellátott rézcsövet helyezünk el. Ezt a hőcsövet részlegesen alacsony forráspontú folyadékkal töltjük, és vákuum alá helyezzük.

A rézcső végén egy úgynevezett kondenzátort helyezünk el.

Ezt a kondenzátort speciálisan kialakított csővezeték veszi körbe, amiben a fagyálló folyadék cirkulál. A visszahűtött gőz kondenzálódik, majd visszafolyik a cső aljába, és a folyamat kezdődik elölről. Nagy előnye még, hogy nem csak a merőleges besugárzásnál fejti ki maximális hatásfokát, hanem ettől eltérő szögű besugárzás esetén is (reggel, délután) jó hatásfokkal hasznosítható.

A másik megoldás a vákumcsöves kollektort illetően, az un. U-pipe-os kialakítás(Calpak)

(Minden egyes vákuumos cső két darab üvegcsőből áll. A külső cső (1) rendkívül erős, átlátszó bórszilikát üvegből készül, amely zápor idején képes ellenállni a 25 mm átmérőjű jégdaraboknak is. A belső cső (2) szintén bórszilikát üvegből készül, de egy speciális szelektív bevonattal (3) (Al-N/Al) készül, ami kiváló fény- és hőelnyelő, illetve minimális fény- és hővisszaverő tulajdonságokkal bír. A csövek végét összeolvasztják, a közöttük lévő levegőt pedig kiszippantják, ezáltal vákuum keletkezik. Mire jó a vákuum? A külső és a belső cső közötti légteret kiürítik, ami azt jelenti, hogy ebben a térben alig marad levegő. Ha Ön már használt üveggel bélelt termoszt, tudhatja, hogy a vákuum kitűnő hőszigetelő. Ez azért fontos, mert ha egyszer a vákuumos cső elnyelte a napból érkező hőt, nem áll szándékunkban elveszíteni azt! A vákuum segítségünkre lesz ebben, hiszen olyan jól szigetel, hogy a cső belsejében lehet akár 150 °C, a külső cső akkor is hideg, ha megérintjük. Ez azt jelenti, hogy a vákuumcsöves kollektorok hideg időben is működnek, míg a síkkollektorok ilyenkor, a hőveszteség miatt, gyengén teljesítenek. A két üvegréteg között lévő vákuum megtartása érdekében egy báriumgyűrűt használnak (mint a televíziócsövekben). A gyártási folyamat során ezt a gyűrűt magas hőmérsékletnek teszik ki, aminek eredményeként a vákuumos csövek aljára vékony réteg báriumbevonat kerül. Ez a báriumréteg aktívan elnyeli a hőtárolás és működés során, a csőben keletkező CO, CO2, N2, O2, H2O és H2 gázkibocsátást, így őrizvén meg a vákuumot. Emellett, a báriumréteg tisztán láthatóan mutatja is a vákuum állapotát. Az ezüstszínű báriumréteg fehérré változik, ha a vákuum megszűnik. Ezáltal könnyen megállapítható, hogy egy cső jó vagy rossz állapotban van-e. Az üveg vákuumos csöveket párhuzamosan fektetik egymás mellé, a felszerelés szöge pedig attól függ, melyik földrajzi szélességi foknál vagyunk.)