|
Manapság a hőszivattyúk megítélésénél szinte kizárólag csak a COP számot szokták figyelembe venni az összehasonlításnál, persze tévesen. A COP nagyon fontos, végül is ez ad információt a berendezés energetikai hatékonyságáról, ami viszont egyenesen függ a készülék korszerűségétől, és nem utolsó sorban, meghatározza az üzemeltetési költségeket is. Nagyon fontos az üzemeltetés szempontjából, hogy korrektül meghatározható legyen, illetve a berendezések az elektromos fogyasztásukat illetően összehasonlíthatóak legyenek egymással, gazdaságossági meg környezetvédelmi szempontból is.
COP a bűvös szám a hőszivattyúk esetében Kezeljük okosan, értelmezzük helyesen a COP számot.
Nagyon fontos az üzemeltetés szempontjából, hogy korrektül meghatározható legyen, illetve a berendezések az elektromos fogyasztásukat illetően összehasonlíthatóak legyenek egymással, gazdaságossági meg környezetvédelmi szempontból is.
Tehát a COP szám közlése kiváló talaj a csúsztatásokra, illetve a homályos fogalmazásokra. Lássuk miért is?
A hőszivattyúknál a COP és egyéb energiahatékonysági számok nagyban függenek a hőforrás hőmérsékletétől, illetve az előremenő víz hőmérsékletétől. Ez a két hőmérséklet, primer illetve szekunder oldali, minél távolabb áll egymástól, annál kisebb a COP szám, ugyanis minél nagyobb hőmérséklet különbséget kell leküzdenünk, annál nagyobb nyomásviszonyt kell a kompresszornak előállítania, vagyis nő a kompresszor felvett elektromos teljesítménye.
Tehát a COP szám csak és kizárólag akkor értékelhető, és akkor tekinthető korrekt adatszolgáltatásnak, ha azzal együtt a berendezés működési viszonyait is megadjuk.
Egyes forgalmazók, persze ezáltal könnyebben eladhatóvá válik a készülékük, szinte irreális COP számokat közölnek, azt persze elfelejtik hozzátenni, hogy azok csak pl. 30-35 °C- os fűtési előremenő és a primer oldalon 15 °C körüli vízhőmérsékletek esetén érvényesek. Persze ez nem életszerű, a valóságban sohe nem ilyen feltételekkel fog működni a készülék, és akkor jön a meglepetés.
A levegős hőszivattyúknál meg azzal lehet a piacon találkozni, hogy minden adatból a lehető legjobbat közlik. Persze azok nem összetartozóak, tehát ha egy levegős hőszivattyúra azt látjuk, hogy a forgalmazó szerint akár 60 °C- so vizet is képes előállítani, és -20 C külső hőmérsékletig is tud működni, ez nem azt jelenti, hogy -20 °C esetén is képes 60 °C- os vizet gyártani, hanem valahol +10 °C körüli külső hőmérséklet esetén képes lehet akár ilyen melegvíz előállítására is.
A vásárlónak az életszerű adatok megszerzésére kell törekednie, tehát pl. mire képes egy berendezés -10 °C külső hőmérséklet esetén 45 °C – os fűtővíz előállításakor, és ilyen körülmények közt mennyi a COP száma a készüléknek? Vagyis hogyan fog a berendezés az adott helyszínnek megfelelő körülmények közt működni? És persze, senki sem a hűtőközeg oldali elpárolgási hőmérsékletre, vagy a kondenzátor oldali gázhőmérsékletre kíváncsi, hanem az előállított víz tényleges hőmérsékletére. Hiába van egy gáznak 65 °C- os kondenzációs hőmérséklete, az még csak a hőcserélő egyik oldala, hogy ebből milyen hőmérsékletű víz lesz valójában, az még függ a hőcserélőtől (kondenzátor), víz térfogatáramtól, és a víz hőfoklépcsőjétől stb. |
||