Az Európai Parlament elfogadta a Megújuló Energiaforrások Felhasználása című irányelvet
Az Európai Parlament 2008 decemberében elfogadta a klímaváltozásról és energiahatékonyságról szóló (Klíma és energia csomag, 2008) átdolgozott energiapolitika és akcióterv lényegi részét adó Megújuló Energiaforrások Felhasználása című irányelvet. Az irányelv minden tagállamnak megszabja, hogy mekkora legyen a nemzeti általános cél szerint a megújuló forrásokból származó energia részaránya. A cél eléréséhez a megújuló energiák épületekben való aktív alkalmazása helyet kapott a számításokban. Ez a biomassza, napenergia, szélenergia, geotermális energia hasznosító és más technológiák alkalmazásának jelentős növekedését eredményezi az épületekben. További fontos döntés, hogy a külső levegőből, vízből és földből származó hő is megújuló forrásnak minősül, ha a hőszivattyú szezonális COP értéke elég nagy (kb. 3 feletti).
Ez a cikk az irányelv csupán néhány fontos elemét foglalja össze. Az irányelv teljes szövege, valamennyi EU-tagállam nyelvén elérhető az Európai Bizottság DG TREN weboldalán.
Nemzeti célkitűzések
A Megújuló Energia Irányelvet 2008. december 17-én fogadta el az Európai Parlament. Az irányelv közös keretprogramot alkot a megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítására. Kötelező nemzeti célkitűzéseket ír elő a megújuló forrásból származó energia általános részarányára a teljes energiafelhasználáson belül (1. táblázat, lásd a következő oldalon), valamint a megújuló források részarányára a közlekedés területén. Szabályokat fektet le a tagországok közötti statisztikai adatszolgáltatással, a tagországok és harmadik fél közötti közös projektekkel, a származási garanciákkal, az adminisztratív folyamatokkal, információkkal és képzésekkel, valamint a megújuló forrásokból származó energia villamos hálózathoz való hozzáférésével kapcsolatban. Emellett fenntarthatósági kritériumokat hoz létre a bio-üzemanyagokkal valamint bio-folyadékokkal kapcsolatban.
Nemzeti akciótervek (4. cikkely)
Minden tagállamnak el kell fogadnia egy megújuló energiáról szóló akciótervet. A megújuló energiával kapcsolatos nemzeti akcióterveknek meg kell határozniuk a tagállamok nemzeti célkitűzéseit a megújuló energiákra vonatkozóan a közlekedés, a villamos energia, a fűtés és a hűtés terén 2020-ra, figyelembe véve a többi energiahatékonysághoz kapcsolódó lépések hatását a végső energiafelhasználásra. Továbbá megfelelő lépéseket kell tenniük a nemzeti általános célkitűzések elérésére, többek között a helyi, regionális és nemzeti hatóságok együttműködése révén, a tervezett statisztikai átvitelekkel és közös projektekkel és olyan nemzeti politikával, amely a már létező biomassza források fejlesztését, valamint új források mozgósítását teszi lehetővé különböző célokra, valamint olyan lépésekkel, amelyek az Irányelv követelményeinek megfelelnek.
A megújuló forrásból származó energiarészesedés számítása (5. cikkely)
A megújuló forrásokból származó bruttó végső energiafogyasztást minden tagállamban a következők összegeként kell számítani:
a) bruttó végső villamosenergia-fogyasztás megújuló forrásokból;
b) bruttó végső energiafogyasztás megújuló forrásokból fűtési és hűtési célokra; és
c) közlekedési célokra fordított végső energia, megújuló forrásokból.
A fűtési és hűtési célokra felhasznált bruttó végső megújuló energiafogyasztást a tagállamban távfűtésre vagy hűtésre felhasznált megújuló energiaforrások, valamint az ipari, háztartási, mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati tevékenységekhez kapcsolódó, fűtési és hűtési célú megújuló energia felhasználás összegeként kell számítani.
A vegyes tüzelésű erőművek esetében, amelyek megújuló és hagyományos forrásokat egyaránt használnak, csak a megújuló forrásból származó fűtési és hűtési célú energiát szabad figyelembe venni. A számításhoz az egyes energiaforrásokat az energiatartalmuk alapján kell figyelembe venni.
A passzív technológiát nem tekintik megújulónak
A passzív energiarendszerek az épület építészeti adottságait használják energiahasznosításra. Ezt megtakarított energiának kell tekinteni. A passzív energiarendszerekkel előállított hőenergia, amellyel passzív módon kisebb energiafelhasználás érhető el az épület kialakítása miatt, vagy a nem megújuló forrásból származó hőenergia nem vehető figyelembe az irányelv által megfogalmazott célkitűzések részeként.
Hőszivattyúk
A megfelelő hőmérsékleten külső hő hasznosítását lehetővé tevő hőszivattyúknak villamos energiára vagy más külső energiára van szükségük a működéshez. Emiatt a hőszivattyúk működéséhez szükséges energiát le kell vonni a teljes felhasználható hőenergiából. Csak azokat a hőszivattyúkat lehet figyelembe venni, amelyek kimenő energiája/teljesítménye jelentősen túllépi a működéséhez szükséges befektetett primer energiát.
A hőszivattyúk által használt, a levegőből, a talajból és vízből nyert hőenergiát abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a végső kimenő energia jelentősen meghaladja a bemenő energiát. A megújulóként számítható hőmennyiséget az Irányelvnek megfelelően a következőkben bemutatott módszer szerint lehet számítani (az irányelv VII. melléklete). |
